Barátnőm oda meg vissza van a vízi állatokért, ezért rábeszélt, hogy menjek vele teknős nézőbe egy kisállat kereskedésbe. Aranyhaluk és egy kisebb akváriumuk már van, de hajthatatlan, ha egyszer a fejébe vesz valamit, annak úgy kell lennie. Így hát elbattyogtam vele a kinézett üzletbe, és elkezdtük nézni a teknősöket. Nem volt valami szívderítő látvány, engem legalábbis egyáltalán nem csigázott fel. Sokkal szívesebben maradtam volna otthon apámmal a barkács műhelyben, biztos most is valami érdekesen dolgozik a bátyámékkal. Már épp rettenetesen sajnálni kezdtem magam, amikor egy számomra érdekes beszélgetés foszlányait elcsíptem a kereskedésben. Két srác volt az.

“És képzeld, apám beruházott fém polcokra a minisztériumban! Azt mondja, az archív anyago tárolására vették, de szerintem titkos ügynökök aktái vannak benne! Egyszer engem is bevitt magával, hogy megmutassa. Óriási, horganyozott acélból készült fém polcok ezek, állítólag nagyon strapabíróak. Ha megfelelően osztod el a terhelést, a 450 kilót is elbírják! Bár apám szerint leginkább 130-250 kiló között terhelik a polcokat. Rengeteg dossziéjuk van, mindegyik más méret. Még az a szerencse, hogy polcokat három és fél centinként lehet állítani, különben tuti, hogy így sem férnének el! De ilyet aztán tényleg nem láttál még: a polcok csavarmentesek! Összeszerelhettem az egyik állványt, tök simán ment! Ha átalakításra van szükség, nulla perc alatt szét lehet szedni és össze lehet rakni, tényleg nagyon egyszerű! Ráadásul apám szerint sokkal jobban megéri, mintha csavaros polcokat vettek volna…”

Tovább már nem tudtam figyelni a beszélgetést, mert a barátnőm megtalálta az álom teknősét, és elkezdett kiráncigálni a boltból. A fém polc témát mindenesetre megjegyeztem magamnak, nekünk is nagyon hasznos lehet még a műhelybe pár ilyen! Ha hazaértem, fel is vetem apáméknak.